Dr. Angster Mária pszichológus, klinikai gyerek szakpszichológus és pszichoterapeuta 1978-tól foglalkozik
a lélek, a szellem és a test harmóniájával. Magyarországon a családállítás szakterületén tevékenykedik.
2019. Januárjától a Spirit Színházban tartja önálló estjeit, ahol az előadásokra építve segíti a nézőket az
elfogadásban, saját életük kézben tartásában és a harmónia megteremtésében.

Dr. Angster Mária négy év nevelési tanácsadói tapasztalat után tíz évet töltött oktatóként és
tudományos munkatársként a SOTE Orvospszichológiai Oktató- és Kutatócsoportnál, Prof. Dr. Popper
Péter vezetése alatt. Ezután új utakat és módszereket keresett a pszicho-onkológiában illetve a súlyos
krónikus beteg gyerekek és felnőttek pszichológiai támogatásában. Ezek közül az egyik a családállítás.
Négy év németországi képzés és tíz év család- és rendszerállítói tapasztalat után a Német Rendszerállítók
Társaságánál (DGfS) a módszer bejegyzett oktatója, majd a Rendszerállítók Nemzetközi Társasága (ISCA)
Kutatási Bizottságának vezetője lett.

Szakmai sikerek sokasága után egy új lehetőséggel élve, a Spirit Színház vezetőségével együtt létrehozták
a Mindenki megvan? címet viselő egyéni est-sorozatot, ahol a színdarabok segítségével és a
családállítás szakmai módszereivel egy egészen új területre kalauzolja el a nézőket.

A Spirit Színház lélekhez szóló előadásait ugyanis Angster Mária szakmai elemzése kíséri, mely
folyamatba a nézők is bekapcsolódhatnak. A Színház és a Doktornő célja, hogy olyan környezetet
teremtsenek a nézők számára, melyben Ők is kényelmesen és biztonságban érzik magukat, így segítve az
egyéni konfliktusok prezentálását és feloldását.

Személyiségünk mérhetetlenül összetett rendszerében gyakran eltévedünk, főleg, ha olyan
nehézségekkel találjuk szembe magunkat, melyre nem számítottunk. A családban betöltött szerepünk,
egy-egy közösségben vállalt pozíciónk nem csak örömöket és sikereket hozhat, de gyakran fájdalmakkal,
csalódásokkal és kudarcokkal is jár. Ezen konfliktusok feloldása azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az
a rendszer, melybe beleszülettünk vagy önként csatlakoztunk, megfelelően működjön. Ebben segít Dr.
Angster Mária és a Spirit Színház közös törekvése, hiszen a célunk ugyan az: jóban lenni önmagunkkal, a
családunkkal és környezetünkkel.

Angster Mária ajánlása az eseménysorozathoz

A történeteknek logikája van

Saját történetünknek, és a sokak életét színdarabbá sűrítő történeteknek is ugyanaz a logikája. Ha megértjük az egyiket, megérthetjük a másikat is. Történetet elemezni sok szempontrendszer szerint lehet. Mi most a Hellinger-féle családállítás tapasztalataiból leszűrt törvények mentén elemezzük mindazt, ami a színpadon, illetve az életben történik.

Össze vagyunk kötve egymással

A tapasztalatok szerint a kibővített család tagjait egy rejtett információs háló köti össze egymással, mintha egy közös családi léleknek lennénk a részei. Ez az összeköttetés rendszer kísérletekkel bizonyíthatóan létezik, és megvannak a maga működési törvényei.

Mik ezek a törvények?

1. Kinek az élete?
Az egyik például azt a sokak által tapasztalt jelenséget magyarázza, hogy időnként nem értjük, miért érezzük azt, amit érzünk, miért kerülünk különböző bajokba, miért betegszünk meg, miért szenvedünk el kapcsolati, gazdasági kudarcokat annak ellenére, hogy a saját életünkben nem találjuk meg a kiváltó okokat. Ilyenkor kiderülhet, hogy valaki más nehéz sorsát ismételjük anélkül, hogy egyáltalán tudnánk az illetőről. Úgy élünk, mintha azt fogadtuk volna meg a lelkünkben, hogy visszük az illető – többnyire családtag – keresztjét, és osztozunk a nehéz sorsában. Ez legtöbbször teljesen tudattalanul történik, ám
dacára annak, hogy racionálisan nem tudunk róla, egy ilyen fogadalom kényszerítő erővel írja felül a személyes élettervünket. Hogy miért van ez így, azt nem tudjuk, csak azt látjuk, hogy ha sikerül felderíteni ezt a fogadalmat, akkor le is tehetjük, és onnantól a saját sorsunkat élhetjük ahelyett, hogy valaki másét élnénk.

2. Mindenki megvan?
A másik törvény szerint rendnek kell lenni ebben a családi léleknek nevezett információs hálóban. A rend az, ha mindenki megvan, és mindenki a maga helyén van- csak úgy, mint ahogy rend van az íróasztalon, a konyhaszekrényben, ha minden megvan, és minden a helyén van. Ebből következik, hogy nem lehet senkit sem kirekeszteni a családból, mondván, hogy ő nem érdemes arra, hogy családtagként vállaljuk, vagy inkább nem beszélünk róla, mert fáj az emléke. Ha így kirekesztünk valakit, akkor biztosan lesz valaki más, aki úgy él, mintha kirekesztették volna. Lesz egy testvér, gyerek, unoka, aki mintegy sorsátvállalásként, jóvátételképpen fog úgy élni a családban, mintha nem tartozna oda. Sőt, nem lehet kitörölni az emlékét egy fontos párkapcsolatnak sem. Az előzőek értelmében mindenkinek ott van a lenyomata a közös családi lélekben. Mindennek következményeképpen pedig nincs eltitkolt szerelem, eltitkolt gyerek, kirekesztett családtag. A titok csak a viselkedés, a racionális gondolkodás szintjén titok, a lelkünk tud mindenkiről. Ott lebeg az információ a családban, és egészen biztosan lesz valaki, aki a tüneteivel, kapcsolati gondjaival, esetleg betegségével mutatja: a lelke nem felejtette el az illetőt.

3. Mindenki a maga helyén van?
A következő törvény szerint mindenki csak a maga helyén tud jól élni. Ez azt jelenti, hogy érzelmi átélésében a neki megfelelő generációs létrafokra tartozik. Azaz nem próbálkozik azzal, hogy ő legyen a szülője igazi társa a másik szülője helyett, nem él úgy, mintha ő lenne a testvérei apja vagy anyja, és nem is viselkedik úgy, mintha neki kellene megadnia a szüleinek mindazt, amit azok a nagyszülőktől nem tudtak megkapni. Ezen felül mindegyik generációs létrafokon van egy érkezési sorrend. Ezt sem lehet megváltoztatni sem a testvérsorban, sem a párkapcsolatok sorában.

4. A lélek könyvelője
Végül pedig minden kapcsolatban működik a lélek könyvelője. Azaz, az adok-kapok bankszámlájának egyensúlyban kell lennie. Ha valaki túl sokat ad, anélkül hogy viszonzást kapna, az eladósítja a másikat – az adós pedig általában menekül a helyzetből. Ez alól csak a szülő gyerek kapcsolat a kivétel: amit tőlük kaptunk, az életet, nem tudjuk visszaadni. Vagy saját gyerekeinknek adjuk tovább, vagy egy értelmes, mások számára is hasznos életet élünk viszonzásképpen.

Egyszerűnek tűnő törvények ezek. Ám mint látni fogjuk, ha sérülnek, annak messze ható következményei vannak az életben, regényekben, filmekben, és persze a darabokban is, melyek elemzésébe most közösen belefogunk.

Angster Mária

Az eseménysorozat az alábbi tematikákat járja körül

ELFOGADÁS | JANUÁR 8. ÉS FEBRUÁR 18. 19:00

Elfogadni, hogy úgy volt, ahogy volt, azaz az történt az életünkben eddig, ami történt, nehéz lelki munka. Talán az segíthet, ha megértjük, miért volt valami úgy, ahogy volt, vagy miért volt valaki olyan, amilyen volt, miért viselkedett és élt úgy, hogy azzal a hozzátartozóinak, partnereinek fájdalmat okozzon. Semmi sincs ugyanis ok nélkül. Ha sikerül feltérképeznünk a  sorsátvállalások láncolatát, akkor látjuk, hogy milyen módon kötötték gúzsba a szüleinket, partnereinket, gyerekeinket a rendszertörvények. Nem velünk voltak olyanok, amilyenek, hanem ebben a gúzsba kötöttségben nem tudtak másképp viselkedni. Így pedig már sokszor egészen másképp hangzik a történet.

És elfogadni, hogy pont attól a két embertől kaptuk az életünket, és mi tulajdonképpen ők vagyunk, sokaknak talán még nehezebb. Pedig anélkül, hogy szeretnénk magunkban azt a részt is, amit egyik vagy másik szülőnktől, nagyszülőnktől kaptunk, nem lehet jó életet élni. Ebben is segít, ha látjuk az okokat, és megértjük, hogy a lapokat tőlük kaptuk ugyan, de hogy mit csinálunk velük, az már a mi kezünkben van.

Csatlakozz a Facebook eseményhez, kattints ide!

Szolj hozzá Te is!