Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A dátum választása nem volt véletlenszerű, január 27-e ugyanis az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. Mi vezetett odáig, hogy emberek millióinak kellett életét vesztenie? Hogyan kerül rossz kezekbe a történelmi hatalom és mi történik, ha azzal visszaélnek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

A második világháború alatt a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás hatmillió európai zsidó áldozatával kétség kívül történelmünk egyik legsötétebb foltja.

A holokauszt áldozatai között nem csak zsidók, de romák, oroszok és lengyelek, fogyatékossággal élők, homoszexuálisok, politikai vagy vallási ellenállók milliói is voltak, így a nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak számát 9 és 11 millió áldozat közé teszik. Viszonyításképp, Magyarország 2016-os népessége 9,8 millió fő. 

Emberi döntések a holokauszt idején

holokauszt emléknap

A holokauszt áldozataiért nem csak a németek voltak felelősek. Lengyelországban a helyi lakosság is zsidóellenes programokat indított, támogatva ezzel a német birodalom célkitűzéseit. Nem felejthetjük el, hogy a kivégzések jelentős része a kollaboránsok nélkül lehetetlen lett volna. Romániában a németek nyomása nélkül is véres programokat szervezett.

Az antiszemitizmus elterjedésének oka nem csak a németek által gyakorolt erős politikai és társadalmi nyomás volt, de óriási szerepet játszott az is, hogy a társadalom tagjai számára a zsidó ingatlanok és értékek igen csak csábítóak voltak. A többségi társadalom így, nem, hogy határt szabott volna a nácik emberiség ellenes tetteinek, saját nyerészkedésük céljából akarva-akaratlanul támogatták azt.

Ahogy a tettesek, úgy az áldozatok reakciója sem volt egységes. A zsidóság nagy része beletörődve várta sorsát, azonban akadtak olyan cionista mozgalmak is, melyek szembe mertek szállni a megszálló birodalom elképzeléseivel. 1943-ban a varsói gettó lakói ellenálltak az őket munkatáborba hurcolni tervező németeknek. A már meglévő táborokban is gyakran történtek felkelések, így Treblinkában, Auschwitzban és Sobiborban is akadtak olyanok, akik bátran szálltak szembe a tábort őrző katonákkal. Számtalan szökési kísérlet zajlott a táborokban, azonban a sikeres szökés utáni életben maradás esélye igen csekély volt.

“Embermentők” a haláltáborokban

A náci koncentrációs táborban végrehajtott emberkísérletek igen csábító jelenségek voltak a német gyógyszergyáraknak. Kísérleti állatok helyett itt ugyanis mérhetetlen embertömegen tudták vizsgálni gyógyszereik hatékonyságát. A fennmaradt dokumentumok szerint több, mint harminc gettóban és koncentrációs táborban összesen 178-féle kísérletet hajtottak végre a náci orvosok a II. világháborúban. Az 1939 és 45 között zajló orvosi kísérletek nagy része Auschwitzban zajlott, ezekben közel 200 orvos vett részt. Az áltudományos munkát végzők döntő többsége saját bevallása szerint a tudomány nevében dolgozott, azonban orvosi esküjükkel szemben nem az életmentés és a gyógyítás volt a céljuk.

Az Auschwitzban végrehajtott orvosi kutatások külön csoportjába tartoztak a faji kísérletek – beleértve a törpe- és ikerkutatásokat, a csontvázvizsgálatokat, valamint a sterilizációs kísérleteket is. Az ikerkutatás, főként az egypetéjű ikreken való kísérletek vezetője Josef Mengele, nagy érdeklődést mutatott a különböző színű írisszel születettek esettörténetére és genetikájára.

“H. Jenőné, Ida, 17 évesen került Auschwitzba ikertestvérével. Akarata ellenére részt vett Mengele doktor kísérleteiben. A vele történt embertelenségek mellett nagyon megviselte, mikor szemtanúja volt, hogy Mengele doktor arra próbált rávenni egy ikerfiút és lánytestvérét, hogy egymással létesítsenek nemi kapcsolatot. Megfenyegette a párt, hogy ha nem teljesítik a kérést, azonnal lelövi őket. Megtették. Tizenhat évesek lehettek.

Iduka egyik nap arra ébredt, hogy egész testét kiütések borítják. Az orvosok azt mondták, ennek Mengele doktor nagyon fog örülni, és átirányították egy másik láger kórházába. Ott sokáig várta a főorvosasszonyt, akikhez küldték, de az nem jött. A lánynak feltűnt, hogy az összes többi nő nagyon vakarózik a teremben. Megkérdezte, milyen lágerbe került, mondták, a rühesekébe. Azonnal megszökött és visszament a testvéréhez. Másnap reggel tudta meg, éjszaka a rühesbarakkot felégették. Megmenekült a haláltól, a kiütései pár nap alatt teljesen elmúltak. Az orvosok azt mondták, kár, hogy meggyógyult, ennek még lesznek következményei. Végül nem történt semmi baja.

A háború után a testvére Kanadába költözött, és mivel soha nem tudta feldolgozni azt, amit a koncentrációs táborban velük tettek, 1982-ben öngyilkos lett. Idát azóta sokszor gyötrik rémálmok.” (részlet az Emberkísérletek a náci haláltáborokban című könyvből)

Mengele bőröndje

Az orvosi kísérletek dokumentációjának nagy része megsemmisült, azonban a történelem sodrában elveszett egy bőrönd, melynek pontos tartalmát a mai napig homály fedi. Ez a bőrönd Josef Mengele kutatási dokumentációjának számára fontos részleteit tartalmazza.

Gyurkovics Tamás, aki sokáig politikai beszédíróként tevékenykedett, egy idegen nyelvű magazin címlapján találkozott szembe Josef Mengele öregkori képével. Ahogy sokan, Ő sem volt tisztában azzal, hogy a fenti szörnyű kísérleteket vezető orvos megélhette az öregkort. Döbbenete és kitartó munkájának eredménye a Mengele bőröndje / Josef M. két halála című regény, melyben tényeken alapuló izgalmas történeten keresztül ismerhetjük meg Mengele bujkálásának történetét. A 2017-ben kiadott könyv már a második kiadásnál jár, a Spirit Színházban pedig monodráma készült belőle Perjés János szereplésével.

Az előadás alatt a néző megismerkedhet Mengele eddig ismeretlen, emberi oldalával. Perjés János alakítása során a néző megismerheti azt a lélektani állapotot, ami a “halál angyalának” sors-szerű büntetése. Ugyan Mengele a megbánás hajszálnyi jelét sem mutatja, bujdosással töltött éveit követve felfedezhetjük, hogyan borítja el a paranoia, a depresszió vagy az önmagába vetett kritikátlan hit elméjét.

A színdarab koránt sem egy kellemes kikapcsolódás. Az első pillanattól kezdve feszültség veszi körül a nézőt. A könyv alapján készült monodráma egyszerre két történetet mutat be. Az egyik a bujdosással töltött évek, a másik egy elképzelt per története. Mengeléhez hasonlóan ugyanis Eichmann, a német SS-tiszt is is kicsúszott a törvény kezei közül, azonban mint ismeretes, Őt később elfogták és bíróság elé állították. A jeruzsálemi per koreográfiáját követve Gyurkovics Tamás bíróság elé állítja Mengelét, így az előadás története egyszerre két szálon fut.

A színdarab végén felmerül a kérdés, hogy Mengele megbűnhődött-e az emberiség ellenes tetteiért, vagy jobban járt volna, ha Eichmann helyett Őt akasztják fel Jeruzsálemben.

Január 31-i Mengele bőröndje / Josef M. két halála című előadással a Spirit Színház a holokauszt áldozatai előtt tiszteleg.

 

Csatlakozz az előadáshoz

Csatlakozz a Mengele bőröndje / Josef M. két halála című előadás nézőihez a Spirit Színházban, az Árpád fejedelem útja 3-4 szám alatt.

Jegyvásárlás
Szolj hozzá Te is!