Itthon lihegek még. Kevés alvás után, kissé borzolt hangulattal ébredek negyed hatkor. Olvasok, írok néhány fontos levelet, majd kávé és egy kis kert. Megpróbálom egy kiadós ebéddel feldobni a napot, aztán lemondok róla, mert pár hete mellőzöm a kenyeret és cukrot. Marad a csirkeaprólék leves rengeteg zöldséggel. Van ennek a szénhidrátmentes táplálkozásnak, két kilónyi eredménye, ha a mínuszt eredménynek nevezhetjük. Vívmánynak biztosan, mert sokat vívtam önmagammal és a kenyérrel. Közben önsanyargatás szándékával olvasgatom Vinkó József, Konyhamalac című könyvét. Ez igazi felüdülés a feszes kurzus után, ahol nem a gasztronómia volt a téma. Az alábbi néhány mondat után jobban érzem magam.

„Krúdy nem volt ínyenc, legalábbis abban az értelemben nem, ahogy Apicius, a római, aki borba áztatott fügével tömte a libákat, hogy májuk ízletesebb legyen, Brillat-Savarin, aki leszidta a szakácsot, mert kevés haltejet tett a tintahalas omlettbe, Curnonsky, az étteremkritikus, aki nem ette meg a fogoly bal lábát, mert a madár azon szokott szunyókálni. Krúdy gasztronómiai horizontja elakadt, a csonthús, a töltött káposzta (harapásnyi töltelékkel) és a paszulyfőzelék szentháromságánál. Jókai Mórnál egy rendesebb ebéd, teknősbékalevessel indul, aztán osztriga következik, majd tengeri rák, egy pohár Chateau-Laffitte, aztán őzgerinc szarvasgombával, utána madeira, közben ananászsorbet, szalonka, Moet pezsgő, végül maraschino-fagylalt, szuflé, hatputtonyos tokaji, és kávé curacao likőrrel.”

E sorok után kissé felvidultam, s elgondolkodtam azon, milyen lehet a borba áztatott fügén hizlalt liba mája. Arról nem szól a fáma, hogy Apicius, az ókor híres mesterszakácsa milyen módszert alkalmazott. Csak hagyta az állatot enni kedve szerint, vagy nem eurokonform módszerrel tömte és ültette őket? A borba áztatott fügétől részeg liba mindenesetre épületes látványt nyújthatott. Valami olyasfélét, mint a Vukban a hullott, erjedt gyümölcstől tántorgó két liba. Talán egyszer elkészítem a Jókai-féle menüt.

Aztán még három mondat, mely jókedvre derít: „Az emberek, olyanok, mint a borok. A jók, idővel jobbak lesznek, a rosszak megsavanyodnak………Ha alkoholba akarod fojtani a bánatodat, hamar rádöbbensz, hogy a bánat tud úszni.”

Szolj hozzá Te is!