Dénes vigyázzanak, ha Golyót kiviszik a repülőtérre, mert mérgezett májas darabokat szórtak szét kedves emberek – mondja a szomszédom. Évek óta járunk a Hidegkútra a használaton kívüli vitorlázó repülőtérre. Nem lakott terület, a mező egyik oldalán vannak ugyan házak, de körben erdők ligetes területek. Sokszor 50-60 kutya fut, rohangál, játszik ebben a 2 kilométernyi hosszú és 600-800 méter széles kutyaparadicsomban. A kutyák és a gazdáik is jól ismerik egymást, teljes nyugalomban, önfeledt játékkal és beszélgetéssel telik az idő. Egy ilyen hírre természetesen összerándul a gyomrom, s felteszem a kérdést magamnak. Miért? Miért érzi jól magát valaki, ha mérgezett falatokat dobál szét ezen a helyen? Talán a canis merda zavarja? Ez lehetséges ugyan, de kérdem, amikor legeltetésre használták ezt a területet, akkor nem zavarta őket a birkák és tehenek termése? Elképzelem, amikor egy ilyen gyilkos felkel hajnalban, s elkészíti az undorító lelkének kedves csalétkeket, talán mosolyog is közben, majd szatyorba, teszi a mérgezett darabkákat, s a hajnali, vagy éjszakai homályban kioson a mezőre, s önelégült mosollyal szétszórja azokat. Közben sűrűn tekintget jobbra-balra, előre-hátra, s ha meglát egy hajnalban hazafelé imbolygó embert, gyorsan úgy tesz, mintha ő csak sétálna éppen, mert nem tudott aludni. Vannak humánusabb gazemberek is. Ők nem mérget, hanem gombostűt szúrnak kolbászdarabkákba. Igaz, hogy az állat szörnyű kínokat áll ki így is, de ha időben megoperálják, talán túléli. Golyó kutyám piszkát mindig összeszedem. Lehet, hogy nem mindenki jár el hasonlóan, de ezért kutyákat megölni….? Miféle alja ember tesz ilyet? Egy kutyámat már megmérgezte egy ilyen alja ember. Gondolom olyan alja ember, akinek szemébe még soha nem nézet kutya, azzal a szeretettel, ragaszkodással, feltétel nélküli önfeláldozással és kivételes értelemmel, ahogyan ők tudnak nézni. Nézem Golyó tekintetét, s arra gondolok, milyen jó lenne, ha minden tekintetben ilyen őszinteség, és szeretet égne. Nem tudom, meddig marad ez a terület ilyen paradicsomi a kutyák számára. Nem tudom, mikor parcellázzák fel, s építik be teljesen. Ha ez megtörténik, keresünk másik helyet. Pécsről hoztam haza Golyót három éve. Két hónapos lehetett. Mentett kutya, az árok partjáról szedte fel egy kutyamentő ismerősöm. Mosdatta, orvoshoz vitte, oltatta chip-et ültettek a bőre alá. Így hoztam őt el. Kiokosíttattuk egy kiképzővel, aki nem csoportban oktatta, hanem csak vele foglalkozott. Időnként pár napra odaadjuk neki posztgraduális képzésre. Sokat utazunk vele, imád autózni, Megjártuk Horvátországot és Ausztriát. Fegyelmezni nem kell, mindent ért és tud, kézmozdulatra teljesíti a kérést. Most is itt ül a lábamnál és a szemével kérdezi, mit kopogtatsz azon a fekete izén? Ha a kezem közé kerül a kutyamérgező alja ember………..most töröm a fejem, hogyan is maradhatnék kulturált, hogy ne használjak ide nem illő szavakat…….. szóval, nem marad benne merda.

Szolj hozzá Te is!