Biztosan öntelt vagyok, amikor azt gondolom magamról, hogy minden feladatot így, vagy úgy képes vagyok elvégezni. Csak neki kell állni és előbb, vagy utóbb, megoldható az, amit más emberek is képesek megoldani. Bizonyos esetekben sok időre lenne szükségem, például, ha úgy döntenék, hogy agysebész szeretnék lenni. Esély valószínűleg lenne rá, úgy 0.001 százalék, hogy az első szemesztert bukás nélkül átvészeljem. Vagy, ha mondjuk, törekednék, hogy a K2-t megmásszam, arra csak 2500 méterig lenne esélyem.

Nos, ezzel az önteltséggel álltam neki olaszországi kikapcsolódásunk másnapján, hogy regisztráljam cégemet a NAV-nál, mivel július 1-től minden 100.000. Ft vagy annál több ÁFÁ-t tartalmazó számlát online fel kell vinni arra a felületre, mely a regisztráció után fogadja is ezeket az információkat. (na, ezt egész szakszerűen le tudtam írni) Gondosan elolvastam a tájékoztatót, megnéztem a videót, mely ugyanezt tartalmazza, csak a képi világ szabályai szerint, majd „ó hát ez biztosan menni fog” felkiáltással, mely meggyőződésem legmélyebb zugából szakadt fel, nekiláttam a feladat elvégzésének.

Az első lépések után duzzadó önbizalommal folytattam, hiszen olyan könnyűnek látszott a feladat. A megfelelő, nem kevés rubrikába írtam a kért adatokat, klikkeltem a „tovább”-ra, kitaláltam olyan belépőkódokat, melyek majd szükségesek lesznek a használat folyamán, (azokat fel is jegyeztem) no, még egy enter, még egy klikk, még egy adat, név, adószám, belépőkulcs (MXL kulcs, vagy mi a fene), és hoppá, a végére értem. Igaz, hogy nem ajánlotta fel a rendszer, hogy akkor kérem, ide tessék bevezetni a számla adatait, összegét, ÁFA tartalmát, satöbbijét. Gondoltam, kilépek a rendszerből, s ha majd újra belépek, akkor elvégezhetem majd azt a feladatot, melyre a törvény kötelez. Így is tettem. Dőreség volt azt gondolnom, hogy ettől a perctől kezdve, megy minden, mint a karikacsapás. Beléptem, azaz csak akartam, mert az első felhasználónév és jelszó után, a rendszer lehülyézett, s azt mondotta volt, hogy a beírt adatokba hiba van. Átnéztem a jegyzeteimet. Szerintem nem volt benne hiba. Még egyszer, kétszer, ötször neki, de az eredmény változatlan. Na, most itt ülök, és arra gondolok, hogy talán mégsem vagyok képes minden olyan feladatot elvégezni, amit más, normális ember képes. Csak azt nem értem, hogy miért nem elég nekem egy jelszó, amivel az életem nyugodt vitele mellett, mindent egy enterrel, vagy klikkel elintézhetek. Legyen az banki átutalás (jelzem ezt tökéletesen tudom) NAV, ügyfélkapu, cégkapu, vagy bármilyen hivatallal való kommunikáció? Igen tudom, naiv vagyok és persze nem értek hozzá! Válasszam inkább az agysebészetet, vagy a K2-t? Segííííííítsééééég! Valaki jöjjön és regisztrálja a cégemet. Olyan szép volt, amikor előadás után a darabról a színházról, a zenéről beszélgettünk. Meg arról, mit kellene másképpen csinálnunk a következőn. Most meg arról, hogy ÁFA-körbe tartozol, egyéni vállalkozó vagy, kisadózó, KATÁ-s, regisztráltál már, te is elrontottad, hogyan kell, mi a határidő, neked mennyiért könyvelnek? Igen tudom, hogy miért szükséges ez, és mint jogkövető állampolgár be is fogom tartani a betartandókat. De akkor is így Velence, San Candido, és Lago di Dobbiaco után egy nappal, miközben éppen Cipollával, Marioval, Manonnal, Thomas Mannal és Massenettel kellene foglalkoznom?  Segííííííítsééééééég!!!!!

Szolj hozzá Te is!