Kertemben a magaságyás olyan, mint egy őserdő. Zsenge borsó, koriander metélő petrezselyem, lestyán, bazsalikom, bíborhenger cékla, paradicsom három féle, articsóka, csombor, szurokfű és menta. A bazsalikomról eszembe jut Tóth Árpád gyönyörű verse, az egyszerű parasztbazsalikom semmi kis leveléről, amiről a vesztett éden jut eszébe. A mentabokorról tépek egy marék levelet, friss gyömbért reszelek rá, forró víz alatt állni hagyom, majd egy kocka barnacukor. A menta megterem a balkonon cserépben is. Szürcsölöm mert forró, mint Mahler első szimfóniája, a Titán. Furcsa, érdekes cím egy szimfóniának. Alig 51 évesen már a felhők fölött komponált. Messze a felhők fölött. Ha hallgatom, elönt valami nehezen érthető, és alig magyarázható érzelem. Nem érzés ez, hanem érzelem. Biztosan vannak műszerek, aminek tappancsait, ha koponyánkra illesztjük, tisztán mérik a……..mit is? Lehet, hogy kémikusnak kell születni annak, aki megérteni akarja. Valami történik ott az agykéregben, amikor úgy érzed, levitálsz, elröpülsz egy dallam, egy harmónia, egy moduláció hallatán. Nem tudod mi az, ami történik, de valamilyen anyag munkál ilyenkor, valamilyen anyag elborítja a szürkeállományodat, amit a zene varázsol oda, mint Cipolla varázsolja áldozatait. Ők is repülnek. Elrepülnek, leválnak saját fizikai valójukról, s hatalma alá kerülnek valaminek. Mégis micsoda ellenállhatatlan erővel emel az égig az egyik varázslat, és milyen aljasul aláz porig a másik? Képesség mindkettő.

Szepes Mária azt írja: „A művészet, a társadalom egyetlen gyógyszere, mely kigyógyítja abból, hogy más ellenében legyen önmaga mellet. Az irodalom, a képzőművészet, a színház, a tánc az építészet és a zene. S ezek közül a leghatalmasabb a zene. Ez a művészetek királynője. Anyagba sosem költözik, a legtöbbet mondja, láthatatlanul is láttat, s közben úgy jut el az emberekig, hogy nem ér le a földig”

Igen ebben van a lényeg, a varázslat, s ha az előadó alkalmas arra, a varázslás. A bűvészpálca nélküli, eszköztelen varázslás. A bűvészpálca megtáviratozza, hogy varázslás tárgya leszel. Az eszköztelen varázslat ijesztő. Nincs rekvizituma, segédeszköze, hókuszpókusza, a dolog csak megtörténik, mint ahogyan a mágnes erejét sem látod, csak a hatását. Nyakamba vettem a várost, néhány intézni való ügy, csip-csup apróságain bosszankodom. A Spiritnél – csodák csodája – azonnal találtam parkolóhelyet.  Az első lépéseket tesszük, időpontok, beszélgetés a darabról Jánossal és Gáborral, mit gondolunk arról, hogy merre induljunk. Kezd a dolog izgalmassá válni.

Szolj hozzá Te is!