Szabó Magda Az ajtó című művét 34 nyelvre fordították le, 2012-ben pedig Szabó István rendezésében film is született belőle. A történetet valószínű nem kell senkinek bemutatni, Emerenc és Molnár Anna barátsága példa lehet mindannyiunk számára. De miért is olyan különleges ez az ajtó mögé zárt világ és miért lett Emerenc a magyar irodalom egyik ikonikus alakja? Megpróbáltuk megfejteni személyiségét.

Azok számára, akik esetleg eddig nem találkoztak volna Szabó Magda művével, álljon itt egy rövid összefoglaló a történetről:

Molnár Anna, a neves írónő és professzor férje Budára költözik. Ahhoz, hogy mindketten hivatásuknak élhessenek, szükségük van egy megbízható házvezetőnőre. A szomszédok és ismerősök a szemközti ház lakóját, egy kemény, dolgos, köztiszteletnek örvendő, ám egyben rettegett hírű asszonyt, Szeredás Emerencet ajánlják. Emerenc a vastag, bezárt ajtó mögött él. Molnár Anna előtt feltárul az ajtó, mely mögött Emerenc védi magányát és tehetetlen nyomorúságát.
A két asszony ismerkedéséről, bátortalan közeledéséről, egymásra utaltságáról és fokozatosan szeretetté alakuló kapcsolatáról szól a mű, melyre mindvégig rányomja bélyegét a közelmúlt történelme és az emberi méltóság tisztelete…

A történet ismerete persze még nem ad magyarázatot arra, miért vált oly sokaknak példa értékűvé Emerenc és Molnár Anna barátsága. A Spirit Színházban Hegyi Barbara, Nagyváradi Erzsébet, Perjés János és Nagy Enikő szereplésével Czeizel Gábor rendezett színműt a darabból, ami már az 50. előadáson is túl van. 2017-ben Hegyi Barbarát – többek között – Az ajtóban nyújtott szerepléséért Psota Irén-díjjal jutalmazták.

“Ez egy túlélési erő. Ez egy életerő. Az én számomra valami ősi erő, valami olyan erő, ami túllóg a civilizáción, túllóg mindenen. Annyira praktikus, annyira földközeli, annyira megoldáscentrikus! Tehát ha ez nem lerohanó, hanem van benne kegyelem, akkor ez nagyon pozitív.” – mondja Hegyi Barbara ebben az interjúban Emerenc szerepéről.

Az előadás során persze nyilvánvalóvá válik, hogy Emberenc személyisége miért lett olyan, amilyen. Megismerhetjük miért haragszik az egyházra, de azt a történetet is hallhatjuk, hogyan ütötte agyon szeretett testvéreit a villám, s miért retteg annyira a viharoktól.

Emerenc kérges személyisége önvédelemként szolgált az évtizedek alatt, hiszen annyi mindennel kellett megbirkóznia, hogy érzéseit a vastag faajtó mögé zárva abban látta az egyetlen kiutat, ha az érzelmek megnyilvánulásának minden lehetőségétől elzárkózik. Molnár Anna betekintést kap a faajtó mögötti zárt világba, ami egyben Emerenc életének végét is jelentette. Az öregasszony számára gyengeségeinek feltárása nem lehetett egy új élet kezdete, hiszen az addigi évek alatt kemény munkával maga köré felhúzott fal szilárdságát pont az adta, hogy titkait és nyomorúságát mindenki elől elzárva tarthatta.

A két asszony barátsága azonban példaértékű. Belőle megtanulhatjuk, hogy legyenek ugyan bármilyen különbözőek is az emberek, a lelkek képesek egymáshoz érni még akkor is, ha kőkemény fal veszi körbe őket. Nekünk pedig mint nézőnek az a dolgunk, hogy átadjuk magunkat Szabó Magda lélekhez szóló párbeszédeinek és megtanuljuk, hogy két ember kapcsolata erősebb lehet bármilyen egyéni döntésnél.

Szabó Magda műve a Spirit Színházban

Szabó Magda – Az ajtó című előadást Hegyi Barbara, Nagyváradi Erzsébet, Perjés János és Nagy Enikő szereplésével, Czeizel Gábor rendezésében láthatják a Spirit Színházban Budán, a Margit híd budai hídfőjétől 3 percre.

JEGYVÁSÁRLÁS
Szolj hozzá Te is!